GFG23 - JG Gunfire módra

Az airsoft világában nem újdonság az átcsomagolás, átcímkézés. Rengetegen gyártatnak maguknak különféle termékeket saját címkével, saját brand alatt. Esetünkben egy Gunfire átal oem-ként átcsomagolt fegyverről lesz szó. Gyártója, a belsőségek alapján a JG (Jing Gong) avagy Golden Bow, más néven Golden Eagle.

A JG nem új gyártó. 2005 környékén meglovagolva a nagy kínai airsoft fegyver boom-ot (Magyarországon), rengeteg emberhez sikerült eljutnia. Olcsó, használható AEG-ek voltak, legjobb tudásuk és költséghatékonyságuk szerint másolták szinte teljes egészében a Maruit.

Ezek az idők elmúltak, a palettájuk is kibővült, ugyanakkor a magyar piacon háttérbe szorultak a Cyma és Boyi mellett. Jelenleg műszakilag egész jó színvonalat képviselnek. A Boyit borzalmas minősége miatt manapság már nem nehéz lehagyni, a Cymát pedig kb fej-fej mellett szorongatja. M-szériájuk még jobb is.

A belelesés alanya a GFG23 nevű replika. Egy modernizált AK105 jellegű cucc. Nagyon taktikálos kétoldalas felhúzókarja van, M-szériás betolható crane stock-kal és alul-felül sínrendszerrel.

gfg23_18.jpg

A fegyver fő alkotó része a műanyag. Fém alkatrészek sora rövid. Kompenzátor, külsőcső, sátorvas, hátsó irányzék, gázblokk, tokfedél, tuscső, felhúzókar alapja, tűzváltókar.

A sínek, akárcsak a test szintén teljesen műanyagból vannak alul, felül. A rail rögzítését nem vitték túlzásba. Egyszerű, de hatékony megoldásként egybe fröccsöntöttek egy konzolt az alsó résszel. Ez pozicionálja és rögzíti is 2 csavar megy formára hajlított drót segítségével az előagyat.

Hátul a sín becsúszik a műanyag tokba. Mondanom sem kell, hogy a railre szerelt eszközök nem nyújtják azt a betonstabil érzést, mint egy fémből készült változatnál. A markolatot (nincs a dobozban) megrángatva érezhető, hogy hajlik a cucc.

A felhúzókar egy belső nézetből. Az alapja fém, műanyag végekkel. Az akku a tokfedél alá megy. Gyárilag egy 9,6v-os stick akku jár a fegyverhez. Ami pont befér. A gázblokkba nem tud az akku becsúszni. A tokfedelet rátéve a 2/3A cellák alatt már nincs elegendő hely, hogy felhúzókarral játszadozzunk. Ez a kellemetlenség hop-up állításnál jön rosszul. Zsonglőrködhetünk az akkuval míg állítjuk.

A becsavarozott elem a tár beakadó részét felülről tartja. A csavarokat óvatosan kell meghúzni. A gyenge anyagok miatt egy kis hernyócsavar is erősebbnek tud bizonyulni a fegyvernél.

Nem Marui rendszer. Szóval a helyzet az, hogy már belépő kategóriában is találni olyan fegyvert, ami az LCT-CA mixet használ. Nincs nyoma a négy csavaros frontszett rögzítésnek. Van egybe külsőcső, stiftes rögzítéssel, plusz egy hernyócsavar. Ez fixálja a csövet. A gyárilag M4×4-es hernyócsavar volt, ezt cseréltem M4×8-asra. Több menet kapaszkodik a műanyagban. Hosszútávon meghálálja a törődést.
A helyzet pikantériája, hogy a stift nem megy teljesen végig. Ugyanis a zárimitációnak van egy vezető rúdja, ami ha a stift teljes hosszában benne lenne, útban lenne. Ezért a stift csak kb 3/4-ig megy a be. Erre érdemes odafigyelni a szétszedésnél, nehogy szétbarmoljuk a testet egy nagy kalapáccsal.

A tűzváltókar rögzítése sem a Marui-t idéző keresztfejű csavar, kupakkal, hanem egy stilizált fejű kupak nélkül. Nyitás fogóval. A későbbi kikopást megelőzendően a tűzváltókart és az általa forgatott spiáter alkatrészt stift rögzítővel nem árt összegyógyítani.

Belsőségek:

A hop-up és alkatrészei egész jól sikerültek. Fekete műanyagból vannak. Az öntés pontos, sorja mentes. Egyedüli szépség hiba ott van, ahol az alkatrészt levágták az öntvényről. A felületek szép, homogén képet mutatnak. Fontosabb ennél, hogy a lenyomókar passzosan, lötyögés mentesen jár. A csavarokat meg lehet úgy húzni, hogy kellő ellenállást fejtsen ki állításkor a szerkezet és ne állítódjon el a gearbox kalapálásától. Jó cucc.

A hop-up gumi kék, kb 60-as keménységű, szokványos kialakítású szoknyával és lenyomórésszel.

A cső 366mm hosszú, réz. Kialakítása elmarad a Cymáétól. Vége nincs olyan szépen eldolgozva. Mocsokból akadt itt is.

Tovább haladva jöhet a gearbox. Ez az a pont, ahol egyértelművé válik, hogy JG termékkel van dolgunk.

Elektromos oldalról van egy nyákra(!) szerelt biztosíték(!) és kapunk elektromos biztosítót is. Amit elsők között iktattam ki. Ugyanis sok kellemetlenséget tudok okozni, ha kinyúlnak az érintkezők, ha nincs kontakt nem lő a fegyver. Másik oldala, hogy egy plusz súrlódási pont, amin nehezíti a selector plate mozgatását. Az AK neuralgikus pontja a tűzváltószerkezet igyekezni kell a járását minél simábbra hangolni.

Alant tekinthető meg a biztosíték. Szintén kukában végződött. Szeretek törekedni a minél kevesebb nem forrasztott kötéshez, hogy minél kevesebb elektromos veszteség legyen.

Idegek borzolása és randa, fos minőségű forrasztás iskolapéldája látható a lentebbi képen.

A felírat megtévesztő. A matrica láttán beugorhat a JG "kék seggű", az nagy nyomatékű motorja. De ez sajnos nem az. Átlag kínai motor, nem túl erős mágnessel. 11,1v-os akksival a gyári rugóval iszonyatos ROF-ot produkál. 7,4v bőven elég neki.

A gearboxot szétbontva hál istennek nem találkozunk iszonyat mennyiségű zsírral. A dugattyú és környéken ugyan kapott egy bőséges mennyiséget, de a fogaskerekek nincsenek elárasztva zöld trutyival.

A gb maga egy teljesen szokványos V3. A JG nagyon szereti cserélgetni az emberek kezében a csavarhúzókat. A fegyverben háromfélét is találunk: keresztfejű, imbusz és a sokak által gyűlölt torx.

A box érdekessége, hogy a henger körüli kivágás rádiuszozva van, hogy ne kelljen tartani az amúgy is nagyon ritka orr töréstől.

Belső alkatrészek:

Olcsó, de egész korrektül kivitelezett alkatrészekkel állunk szemben.
Henger: 4/5 körüli réz, de ezüst színű felülettel, a kopásállóság és a jobb csúszás érdekében. Belseje természetesen ne tökéletes, van benne némi karc.
Hengerfej: Műanyag, egy o-gyűrűvel. A hengerrel összerakva jól tömít.
Nózi: Szintén műanyag, o-gyűrű nélkül. A JG-re régebben jellemző volt, hogy az o-gyűrű nélküli nóziaik, szinte tökéletesen tömítettek. Itt sajnos már nem tapasztalható ez a fajta precizitás, de még mindig a vállalható kategória. A gyári Cyma jobb.

Dugattyú: 1 acélfog, semmi extra alap cucc.
Dugattyúfej: Ventilációs lyukas, elölről csavaros fej. O-gyűrű cserés, hogy a kompresszió rendben legyen.
Rugóvezető: Egy darab fém fémből gyártott alkatrész, egy jókora előfeszítő gyűrűvel. Amivel össze van sajtolva, így a rugó keltette csavarodásból esélytelen, hogy elforduljon.
Rugó: Marui hagyományoknak megfelelően kampós véggel rendelkezik, ami a dugattyúfej spiátertömbjébe csatlakozik. Rendberakás után 380fps körül lőtt a fegyver.
Tappet plate: Alapvetően V3 kialakítású, de a sector keréken lévő hosszú bütyök miatt az alját lecsapták. Közelről nézve látszik a vágás nyoma.
Cut off lever: Spiáter, de 3-as boxról van szó nem probléma.

Fogaskerekek: Porkohászati módszerrel készültek, mint a legtöbb olcsó, acél kerékszett. Mint fentebb említettem a sector kerék bütyke eltér az átlagtól. A delayer egy másik megközelítése látható. Összességében elmondható a szettről, hogy egész jól sikerültek, alig van nyolcas a kerekekben, egyenesen futnak.
A megszokottól eltérő és sok drágább fegyver megirigyelhetné azt a műszaki csemegét, amit a tányérkerék vonultat fel. Axiális csapágyazást kapott. Miért jó ez? A tányérkerék szögben találkozik a motor meghajtó fogaskerekével, e miatt nem csak radiálisan, hanem axiálisan nyomva van. Ami azt jelenti, hogy a tányérkerék a csapágynak is nekifeszül tengelyirányban. Ezt hivatott könnyíteni a fogaskerékbe épített csapágy, amivel csökken a súrlódás. Ennél a fegyvernél kicsit túlbuzgóak is voltak a gyárban. Sikerült eggyel több golyót a kosárba nyomorítani.

Gyári belépési szög (AOE):

 

Összegzés:
A fegyver jelenleg 185€-s áron kapható. Szó szoros értelmében vett konkurenciát saját "márkatársa" a GFG 18/17 állít, 250€-ért. Ami több fémet tartalmaz külső tekintetében. Amennyiben nem ragaszkodunk a PMC-s, kinézethez 180€ körül kaphatunk Cymát fémtesttel. Így igazából egyéni preferencia kérdése, hogy melyik vesszük le a polcról. Az biztos, hogy jóval olcsóbb komplett fegyverként megvenni, pl 250€-ért, mint egy Cymát külsőleg ilyenre tuningolni.
A fegyver műszakilag rendben van. Ha nem várjuk el tőle a falbontást, mint fícsört nem lesz vele probléma. Egy alapos átnézés, azaz szét-összerakás, gyári szarságok kijavítása után hosszútávon is élvezhető replikát tarthatunk a kezünkben. Amire nagyon érdemes odafigyelni, az a csavarok nyomatéka. Minden as fegyver, főleg a műanyag testtel szerelt változatok nem tolerálják, ha atomra meg vannak tépve a csavarok. Igyekezni kell mértéket tartani kezünkkel.

pateron.jpgHa számodra is érdekes a blog és úgy gondolod, hogy megéri, hogy havi egy sajtburger árával támogass, sokat segítesz a megjelenő tartalmak készítéséhez.
A patreon támogatók az itteni megjelenés előtt olvashatják a legújabb bejegyzéseket.