G&G GC16 Wild Hog 9" ETU
Vaddisznó ez a fegyver, legalább is a G&G ezt a nevet adta neki és szó, mi szó tényleg elég dücskőre sikeredett.
M-akármi oldalról a G&G a termékeit két nagy csoportba osztotta. "Intermediate" - középkategória és "Advanced" -felsőkategória. A GC16 az elsőbe esik és a táplálék láncának második foka. Egyel a CM sorozat felett áll, ami azt jelenti, hogy ugrott a műanyag külsőt és egy fokkal igényesebb osztályba lépünk. Sajnos ezzel együtt árban is nagyot ugrunk és belépünk 320-380€-os kategóriába. Ami árügyileg az Advanced halmazzal fésüli össze a terméket. Micsoda kavalkád. Most, hogy nagyjából elhelyeztük, lássuk mitől lett ennyi az annyi és hogy, tényleg annyira vaddisznó-e.
Hiába, a fém külső alkatrészeket a G&G se adja olcsón, ahogy a legtöbb "prémium(-abb)" gyártó sem. Egy fémtestes csájníz márkához képest (pl: Cyma, APS, stb), mindenhol egy kicsit jobb. Szebben illeszkedik, pontosabban csatlakoznak az alkatrészek. Az élek finomabbak, jóval kevesebb az öntési sorja. Apró nüánszok, amiktől kicsit jobbnak érződik és ez bizony pénzbe kerül. Ennek megfelelően -mármint nem a pénznek- a fegyvert szorongatva, csavargatva meg sem nyekken. Egyedül a fegyver csövét ne abajgassuk, az ugyanis könnyen lengedezik egy gyengébb mozdítás, hajlítás hatására.
A disznó dizájnja, amolyan bionikus-ázsiai-űrdiszkós. Inkább a lőtéri durrantók világát idézi, mint sem a hadi pukkantókét. Jelszó: kásztüm és (tucat) egyediség.
Az előagy alu, 8db csavar fogja a barrelnutra. A tömeg karban tartása érdekében ahol csak lehetett könnyítettek. A keymod mellett nem keymod lyuggatást is kapott. Így nem lehet 45°-ban kiegészítőket pakolni rá.
Gyárilag az eleje egészen egyben volt. Nem tapasztalható az a hanyag összeszerelés, ami az olcsóbb fegyvereknél nagyobb valószínűséggel fordul elő. A fegyver első szekciója nem az ezer alkatrészből álló olcsó G&G-k legós dobozából származik. A külsőcső egyrészes, ahogy illik és van komplett gázrendszer imitáció.
A barrelnut pont jó helyre esik, így a rail szépen egyvonalban van az upper railjével.
Nagyon taktikai és kúl mindkét oldalról kireteszelhető felhúzókart kapott. Belül fogasíves szerkezet mozgatja egyszerre a két kart. Egy AEG esetében természetesen nincs gyakorlati jelentősége, ellenben egy szép, működő részlet.
A durrantó elején lévő hangtompító imitáció nem gyári, így most attól tekintsünk el. Eredetileg egy öblös trombita jár hozzá, ami a disznó hangját adja. Épületben az elrettentés királya.
Ezen képen látható egy Keymod rail, a Cyma Magpul AK-n látható M-lok "versenytársa". Neve a zárbetét alakú kivágásából származtatódik. Hasonlóan az M-lokhoz, egy alakos anya fogja a kiegészítőt. Ami ugye nem csak a picatiny rail lehet, hanem kifejezetten ehhez gyártott kiegészítők (például taktikai lámpák, stb).
A fenti képen látható a Keymod szerkezete.
Itt pedig a rögzítés mikéntje. A nagy "lyukba" beillesztjük, majd előre toljuk a szerelvényt.
Licenszek híján a G&G is kénytelen saját képére formálni a realsteel világ jellegzetességeit. A kétoldalas a tárkioldó a KAC jegyeit hordozza. Ívelt, alu sátorvas szolgálja, hogy vastag kesztyűben is könnyen kezelhető legyen a fegyver. 
Az egész fegyver dizájnjára jellemző a megnövekedett kontúrok, amik felülete sík, így lesz szteroidozott "disznó" kinézete a replikának. A BAD ASS jellegű tűzváltókarok a replika mindkét oldaláról elérhető. A pisztolymarkolat ergonomikus FAB kópia. Fogása kényelmes és vastagabb, mint a szokásos M4 markolat.
Szebb az átlagnál a tárkoldó gombjának csavarja. 1,5-es szélesfejű, süllyesztett imbusz csavar fogja. Esztétikusabb látvány, mint a sima kereszthornyos csavar.
Amit nyertünk a jópofa felhúzókaron, azt elbuktuk a tube-on. A kontraanya egybe van öntve a csővel. Elég ronda látvány. Ugyan ez az alkatrész található a legolcsóbb, belépő G&G-n is és abban a kontextusban bocsánatos dolog. 300€ felett gáz egy ennyire low-end vackot rátenni. Nem csak esztétikailag, hanem ahogy majd kiderül funkcionálisan is akadnak vele gondok.
A tus 6 fokozatban állítható. Kapott egy erőteljes gumírozást. Saját agyszülemény ez a mix. Működése elég fura. Egyik tulajdonsága, hogy lockolható a pozíciókba. Ám a fantasztikus tubenak köszönhetően az első pozícióról leugrik.
A fentebbi két képen látható rögzített és nem rögzített helyzet. A be- és kipattintáshoz relatíve nagy erőt kell kifejteni. Mindkét irányba egy jó nagy pattanással jelzi a művelet sikerességet.
Elöl, hely híján az akku a fegyver hátuljába költözött. Hozzáférni a gumírozás elforgatásával lehet. A forgáspont az alsó rögzítőcsavar, felül egy reteszt kell benyomni. A hely meglehetősen szűk. A dizájn miatt lapos és rövid az akku tárolására szánt rész. Nem könnyíti meg a helyzetet a tubeba rakott baszott nagy nyák a merev gyári kábelekkel, ha netalán eszünkbe jutna vékonyabb akkut a csőbe rakni.
Rílsztíl világból nyúlás a kipattintható elemtartó, amibe elvileg két cr123 mehet, vagy bármi más hasonló. LARP-ra tuti rejtekhely.
A KAC stílusú flip up irányzékok amolyan jófajta játékpuskás kidolgozottságúak. A hátsó oldalirányba állítható és működik a távolság állítás is.
Az elsőn állítható a magasság.
Egész jóra sikerült az az alkatrész. Részletes. Nem csak egyszerűen egy rugós szerkezet tartja felnyitva, mint a legtöbb ilyet, hanem egy alakzáró reteszt biztosítja, hogy felhajtva is maradjon harc közben. Felhajtva bepattan a lecsukáshoz, meg kell nyomni oldalt a gombot.
Belül, ahogy kívül a fegyveren minden egy fokkal jobb, mint a CM16-okon.
Ahogy testet, úgy a gearbox támasztékot (aka "V2 fix") is alura cserélték. Az aranyra eloxált alkatrész viszi át az dugattyú becsapódásából származó energiát az upperre. Szép gesztus, viszont csak a gearbox egyik felét támasztja.
A fő eltérés az olcsóbb G&G-khez képest a cső. Alu helyett réz. Tartósabb anyag erre a felhasználásra.
A többi mind megegyezik a régebben bemutatott G&G CM16-tal. A továbbiakban hivatkozni fogok a hasonlóságokra és csak az eltéréseket fogom külön kiemelni.
A kétoldalas tűzváltókar szerkezete a gearboxházra szerelődik fel. Spiáter öntvényből van. A felső fogaskerekek tengelye a gb-on kialakított furatba kerül. Az alsónak saját tengelye van. Nem árt figyelni a karokat rögzítő csavarokra. Fellazult állapotban használva a spiáter simán elnyalódik.
Pöttyök segítenek összelőni a karok helyzetét.
A gearboxházon nem sok újdonság van, amit ne láttunk volna a fentebb linkelt CM16 esetében. Ugyanakkor ez még nem az erősített orrú, ami a 130 verzióban van.
"Fejlesztések" az olcsóbb verzióhoz képest:
-Rugóvezető: nem csak a prosztó fémdarab. Kapott egy axiális csapágyazást, hogy a rugó összenyomódásakor keletkező tengelyirányú csavarodást enyhítse. A csapágy magassága plusz előfeszítést ad a rugónak.
-Csapágyak: bár a sima bronz perselyekkel sincs baj (sőt), a G&G úgy döntött, hogy 8mm-es golyós csapágyakkal szereli a boxot.
-Henger: szintén egy előrelépés az olcsó alu hengerhez képest. Jóval kopásállóbb rézből készült. Sokkal jobban együtt tud élni a műanyag hengerfej okozta csiszolódással.
Az AOE gyenge lábakon áll, holott a dugattyú hiányzó második foga egyáltalán nem indokolná.
Végre ismét egy kellemes darab. Ha nem is gyors legalább erő van benne. Ez a motor volt a 130-as verziós CM16ban is. Ott is kedveltem és itt sem vall szégyent.
Gyárilag fegyverbe építve és külön is kapható a 2 funkciós programozható vezérlőegység, művész néven ETU a G&G konyhájából. Kompatibilis a sztenderd V2 gearboxokkal nem úgy, mint az Amoebában lévő. Lássuk mivel kényezetet!
Külső kütyü nélkül állítható, hogy sorozat vagy csak 3 bb-s tűzcsapás hagyja el a csövet.
Programozása nagyon egyszerű:
Akksi rá, egyeslövésbe be, 10 mp-ig kell húzni az elsütőbillentyűt a funkcióváltáshoz. Ezt a panelen lévő piros LED jelzi. Sorozatra állítva 3 lövés után megáll a lövés.
A folyamatot ismételve, újra sorozaton lesz a fegyver. Egyeslövésben mindig egyet fog lőni.
Memóriája nincs, nem tárolja el akksi levétel után a legutóbbi beállítást. Sorozat lövés az alap beállítás.
Dobozból/fegyverből előhúzva a következő kábel dzsungelt kapjuk.
A fekete zsugorcső és a t-csati nem gyári. Szokásos merev madzagok mindenhol. Gyárilag átlátszó zsugorcső és kis Tamiya csatlakozóval van szerelve.
A gearbox Marui kompatibilis kialakítású, így egy szokványos késes kapcsolóval is működhetne a fegyver.
Egyedüli módosítás a selector platen érhető tetten. A cut off levernek mindig kapcsolatban kell lennie a sector kerék bütykével, hogy az elektronika tudja hol jár a ciklus. A sorozatért a képen látható kisméretű kapcsoló a felelős.
A sztenderd kapcsoló helyére kerül az egység.
Specifikus, 4 eres madzag megy a tubeban lévő nyákra. A csatlakozók különbözőek, nem lehet felcserélni őket.
A fegyver, amiből származik az egység küzdött némi biztosítós problémára. A fegyverben a biztosítókar spiáterből van és egész passzentosan illeszkedik, így oldalirányba nagy kevés holtjátéka van. A CE jelzésbe simán beakad és rugalmasság híján meg is áll. Banális hiba ennél a példánynál és még inkább bosszantó.
A kapcsolóház 2 darab műanyagból csavarozódik össze.
Belül egy himbát billegtet az egyeslövés alkatrész, amin keresztül egy kapcsolót nyomkod.
Ipariban szabványos alkatrészekből épül fel a panel. Hiba esetén nem bonyolult csere darabokat keríteni.
Az SW1 feliratú gombot nyomogatjuk az elsütőbillentyűvel. Mechanikailag sérülékeny alkatrész, mivel az billentyűnek nincs véghatárolója a kapcsolón kívül, egy erélyesebb húzással simán kárt lehet benne tenni. Lásd, egy kvázi új fegyverben így néz ki a kapcsoló pár játék után.
A fenti két képen látható a fő nyák, a rendszer agya. Meglehetősen nagy helyet foglal a tubeban.
Meg kell mondanom, nem dobtam el a hajam az ETU-tól. Nagy és buta. Ezekkel a merev kábelekkel ráadásul esetlen, amit tetéz a pluszban végig húzandó 4 eres jelvezeték halmaz. E mellett tényleg nem lehet a gyárin kívül más madzagokat a motorhoz vinni, mivel fizikailag nem fog elférni. És akkor jön még a csoda tube, aminek nem kivehető rögzítő eleme, mert az öntvény része. E miatt mindenképp oldhatóra kell megcsinálni a tube és a test közötti szakaszt, ha szerelhetőség is szempont (és miért ne lenne az?). A 2,8mm-es csúszó sarus megoldás még jobban merevíti szerkezetet.
A nyák környékén lévő madzagokat át lehet húzni puhábbakra, így már nem annyira merev a cucc. Persze ha lúd legyen kövér alapon hozzácsaptak még egy autós 20A-es autós biztosítékot, hogy még merevebb és még kevesebb hely legyen.
Ezt a fantasztikus szerkezetet 50€ körül vesztegetik. Ezen az áron kapható olyan elektronika, ami kompletten becsúszik a gyári kapcsoló helyére külön kolonc nélkül, például a Jefftrontól. Okosabb, kisebb helyet foglal és nem veszti el a beállításokat. Számomra értékelhetetlen ez a produkció, amennyiben pénzt kéne adni érte.
Így, hogy a fegyverrel adták (kifizettették) a kellemetlenségek mellett működésbeli probléma nem volt vele.
Azonban, ha választani lehetne, hogy ETU-val vagy nélküle vegyem ugyanazt a replikát inkább nélküle venném, olcsóbban és ha tényleg(!) kell programozható elektronika, akkor vennék bele valami összeszedettebb terméket.
Ezeknek a programozható elektronikáknak két valóban hasznos tulajdonságuk van.
Mivel figyeli, hol jár éppen a sector kerék sorozatlövés után sem áll meg a dugattyú hátrahúzott pozícióban.
Másik előnye, hogy az ujjrángásban szenvedő játékos (aki nem bírja kivárni, hogy egyeslövésben a fegyver magát leállítsa) kezében nem akad össze a rendszer. Így aztán tényleg lehet adni a ravasz pofájának, amolyan speedball stílusban. Nem fog a kritikus ponton leállni a rendszer.
Összegzés.
Akinek bejön ez a külső és hajlandó ennyit áldozni rá nyugodtan megveheti a terméket. Aki főleg az ETU miatt választaná inkább nézzen valami mást, olcsóbban akár házon belül is.
