Fura stílus a törpe M4, illetve bármelyik, alapvetően karalábéból törpített airsoft jószág. Már csak azért is, mert valóságban nincs, vagy nem is működhetne ebben a felállásban a technika.
Manőverezés szempontjából egy rövid pukkantó előnyösebb egy hosszabbal szemben. Szűk helyeken könnyebb manőverezni vele. Így aztán csak az ember gyomrának kell befogadnia a látványt. A pontosság és a lőtáv elsődlegesen a hop up-on és bb-n múlik, ezért a rövidebb csőhossz miatt nincs érezhető hátrány.
Úgy tűnik a gyártók is látják ebben a potenciált, mivel mindegyik valamire való cég kínál hasonló félszerzeteket.
A képen látható műszert a VFC gyártotta, ami azt jelenti, hogy felső kategóriás eszközről lesz szó. Lássuk, miről szól a VFC VR16, belépőkategóriás termékcsaládjának gyermeke!

Stingert a google fordító szerint "fájdalmas ütés", illetve létezik ilyen névre keresztelt vállról indítható rakéta. A szó töve "sting", ami főnévi értelemben fullánkot jelent. Így egy képzeletbeli cipőkanállal ráhúzhatunk valamiféle asszociációt erre a törpére.Iszonyatosan kompakt szerkezet. A VFC-től megszokott minőségű külső. Szép felületek, sorjáktól mentes minőség érzete van az embernek, ha kézbe veszi és a szembimbóival végig nyalja.A VR16-sága ott látszódik a dolognak, hogy porfestett a külső. VFC logó és játék-kamu markingok vannak rajta. Viszont a máz alatt ugyanazt az alu testet találjuk, mint a drágábbakon. A szokásos, alap kezelőszervek között egy kivétel a sátorvas.Az upper kicsivel másabb, mint a bármelyik M4-en. Ugyanis nincs rajta hüvelyterelő az ajtó mögött. Ezt "fícsörét" valszeg az SR635-től örökölte.A válltámasz merőben eltérő a szokottól. Nincs klasszikus buffer tube, amin csúszkál a tus. Ez amolyan robotzsarus, fantázia lény. 3 pozícióban lokkolható.A Stinger 1-hez jobb ez a válltámasz, mivel van hely (93×48×23mm) az akkunak. Ugyanakkor autentikusabb a HK416C válltámasza az 1-es verziónak. Persze más kérdés, hogy van-e értelme egy ilyen fantázialénynél eredetiségről beszélni.A lángrejtőnek nincs valódi megfelelője kutatásaim szerint. Kívül felfedezhető rajta némi menet, ami valamiféle hangtompítót fogadna, de ehhez a VFC nem kínál terméket.
Csonkolt KAC URX fazonú az előagy. Már-már klasszikus, 4 oldalán raillel.2db 4-es hernyócsavar fogja a csövet rögzítő gyűrűre. Kamu gázrendszernek nem látták értelmét a VFC-nél, így ez kimaradt.Mára sztenderddé vált a tárcsás hop up kamra a VFC replikákban. A polimer szerkezet egyszerűbb felépítési a hagyományos 3 fogaskerekesnél. Júzer szempontból könnyen és pontosabban állítható a lenyomás mértéke. A gyári rugót nem árt kidobni és két o-gyűrűt húzni a csőre, ami nekifeszíti a gb orrának. Ez egyrészt stabilizálja a kamrát, másrészt csillapítja és kitámasztja a gearbox orrát.
A szerkezet minőségére nem lehet panasz. Gumi kompatibilitás szempontjából háklis a motyó, mert elég szűkre vették a gumit fogadó részt, ezért csak a vékonyabb falú modelleket lehet beküzdeni.
A gyári normál dudoros. A külseje kicsit sorjás és igénytelennek tűnik. Puhább fajta gumiból készül, kb 50-es "keménységű".
A cső rézből készült AEG és VSR marásokkal. Alap csövek közül az igényesebb fajtából való.Hogy a gearboxot ki lehessen venni a tokból, le kell venni a Tamiya csatlakozó műanyag burkolatát.
Ebben a VR16-ban is a legújabb VFC boxot találjuk, mindenféle okossággal megtömve.Van egyszer a "gyors"rugócsere, amihez nagyjából szét kell bombázni a fegyvert.
Aztán, ahogy a képen is látszik nincs ablak a dugattyúnál. Végre nem hordozza tovább ezt a koloncot a VFC. Az ős, műanyag Marui M-szériánál volt erre szükség, mert a tok szétnyitható és és két fül lóg az upperről a lowerbe, hogy a stift egybe tartsa a tokot. Ehhez kellett az a két ablak a dugattyú hátsó harmadába. A Hurricane elvű, széthúzható tokok óta nincs szükség erre.Belül kétféle kenőanyag található. Barnás, keményebb fogaskerekeken és áttetsző a hengerben.
Figyeljük meg a középső fogaskerék mögött kialakítottak egy "rekeszt". A drágább deluxe verziójú VFC-kben ide jön egy FET. Ez azért fantasztikus, mert a legtöbb gb házban ez egy elvesztegetett terület. Itt pedig egy spiáter fallal szeparálva tökéletes hely egy ilyen cuccnak.
8mm-es golyóscsapágyakat kapott. Gyárilag, faszán beragasztva, ahogy kell(ene).
Viszont az orránál a belsősarkok nincsenek lekerekítve. Emiatt a repedés kialakulásának potenciális helyszíne.A gyári belső, amúgy elég korrektre sikeredett. Alap fegyverek közül sok megirigyelhetné. Amolyan aranyközéputat választottak.
A fogaskerekekről eltűnt az oly gyűlölt önhézagolós borzalom, ami pl ebba a Sabre Assault VR16-ba még megvolt.
Van egy egész jó,  7 acélfogas nejlon dugattyú, aminek második fogát visszanyesték a sector kerék belépési szöge miatt.
Alu dugattyú kalapálja a műanyag hengerfejet. A levegőt egy műanyag o-gyűrűs nózi viszi át a kamrába.
A henger bár alu, mégsem a low-end, hulladék kategóriát képviseli. Az felület kezelése szép és egyenletes. A fej a gyári o-gyűrűvel jól tömít.
A rugóvezető egyedi talpat kapott, hogy illeszkedjen a gearboxházba. A rugót erről az oldalról csapágyazták meg. A dugattyúba, csak egy alu előfeszítő jutott.

Összegzés.

A VFC VR16 széria mind külsőre, mind belsőre egy kiegyensúlyozott termékcsalád. 290€ körül kapható ez a modell. Hasonló árban a G&G ARP 556-ja van, aminél egyedül az ETU, azaz a programozható említhető meg, mint előny. Azonban a VFC-ben átgondoltam és jobb gyári alkatrészek vannak, valamint a külső is részletesebb és igényesebb.

Ha számodra is érdekes a blog és úgy gondolod, hogy megéri, hogy havi egy sajtburger árával támogass, sokat segítesz a megjelenő tartalmak készítéséhez.
A patreon támogatók az itteni megjelenés előtt olvashatják a legújabb bejegyzéseket.