Az SR25 az a műfaj az M-szérián alapuló replikák között, amit a piac nem kurvított még el az n+1-edik lőtéri stílusú pukkantóvá. Maradt az alapokat jelentő usa hadászati specifikációknál. Jelenleg az US Army-féle XM110-et szeretné utánozni.
Ha ránézünk a fegyverre és puffaszott M16 jut eszünkbe nem tévedünk. Ugyanis tárfészek és a gearbox (illetve egy két alkatrésze) nyújtásán kívül, ugyanazokból az alapanyagokból főzünk. 
A piac relative kis szegmensét fedi le a műfaj. Olcsó kategóriában két gyártótól válogathatunk. A JG és az A&K (aka PJ). Drágábban, igényesebben az ARES, a Classic Army, a G&G és a G&P gyártja. Ha az AEG-eket vesszük. Hiába a sok gyártó, nem túl elterjedtek. A webshopok nem roskadoznak a készletektől. Ha a legrészletesebb replikát szeretnénk akkor az ARES az egyetlen lehetőség. Náluk van meg az összes marking és kis bisz-basz.

No, de nézzük a JG-t mit tett le az asztalra. A fegyver alapvetően nem ronda. A rail egész jó matt, a többi része a fegyvernek elüt és inkább selyemfényű.

A test vélhetőleg spiáter öntvény. A kezelőszervek ergonómiája megegyezik az M-szériáéval.

Egy kis csalás a JG-től. Hogy kiadja a dolog (valamelyest) a tűzvűltókar kapott egy alagutat, hogy át lehessen pattintani sorozatra. Ha valaki nem DMR-két használná. 

Az igazzyval ellentétben itt nincs kétoldalas tűzváltás, se tárkioldás. Ez egy olcsó replika, itt ennyire futotta. A hüvelykivető ajtaja mágnessel tapad zárimitációra. Mögötte a hop up kamra állítható.

A tus is kicsit fapados ha az eredetit nézzük. Egyedül a QD szíjakasztó különbözteti meg egy sima M16 tustól.

A rail a KAC URX-et utánozza. Kidolgozás meglepően jól sikerült. Felületkezelése is rendben van, mint már fentebb említettem.

Erre az előagyra jellemző, hogy a sín vége felpattintható irányzékot rejt.

Üröm az örömben, hogy a rail gyárilag eléggé izeg-mozog, főleg oldal irányba. Legalábbis ennél a példánynál. A rögzítése meglehetősen esetlen. Nem árt szétszedni, normálisan meghúzni mindent és megkínálni egy kis menetrögzítővel a későbbi agybajt elkerülve.

Nézzük a belét. Műszakilag ez egy "M4". Ennek minden előnyével, hátrányával. DMR alapnak ezért nem a világ közepe. A legnagyobb probléma, hogy a gearbox a lower receiverben van, a hop up az upperben. Itt a legnagyobb probléma, ha a hop up nem teljesen egytengelyű a gearboxszal. Kismértékű gyártási pontatlanság is rányomja a bélyegét a teljesítményre. Ha DMRnek vesszük hatványozottan igaz. 45-50m körül minden tizednyi, századnyi eltérés csúnyán visszarúg a pontosságban. Ezt tartsuk szem előtt mielőtt nekiugrunk egy ilyen prodzsektnek. Illetve a szerencse is nagyban befolyásolja a végeredményt. Mindenféle rossz szándék nélkül belenyúlhatunk egy gyárilag elbaltázott darabba.

Nézzük a hop up környékét. Van szokásos spiáter öntvény kamránk. Itt a legnagyobb baj az állítás mikéntje. A lenyomó csiga majdhogynem binárisan nyomja be a gumit. A helyzeten nem segít a fogaskerekek műszaki jellegéből fakadó holtjáték sem. A gumi maga kék Madbullra hajaz. Kb 60-as keménységű és gyárilag atom zsíros. Ahogy az egész szerkezet úszik a kenőanyagban. A kamra állítókereke laza, mivel a tengelye hosszú, ezért a csavarral nem lehet meghúzni. A cső egy alapos takarítást követően nem mutatott semmi rendellenességet. Minősége rendben.

Elektromos oldalról hír, hogy van mit írni. A JGnél pár éve már szokás, hogy gyárilag FET-tel szerelik a replikákat. Na itt is megtörtént ez. A dolgot nem bízták a véletlenre. A nagyobbacska nyákon két darab IRL3808S FET található. Stabilnak tűnik a rendszer. Nagy hülyeséget kell csinálni, hogy elpukkanjon. A biztonság kedvéért megtoldották meg egy autós biztosítékkal.

Bárcsak azt tudná ami rá van írva. A motor sajnos nem olyan szuper. Tud a JG ennél bikábbat is. Ez most egy kicsit csalódás. De ne legyünk telhetetlenek, amúgy szépen mozgatja a replikát.

Nézzük a belét. Szétbontva kapunk V2 jellegű boxot, 7mm-es csapágyazással.

Szemfülesek észrevehették, hogy a box formailag úgyneveztett V2.5, de beltartalmilag inkább V2. A JG úgy oldotta meg a dolgot, hogy kevesebb alkatrészt kelljen gyártani, hogy csinált egy hosszított hengerfejet és vett egy V2.5 hosszú tappet platet. Az összes többi alkatrész volt polcon.

Szóval belül.
Az egyedi hengerfejnek más alternatívája jelenleg nincs. Így marad ez a megoldás.
A nózi sima műanyag, o-gyűrű nélkül. Hossza megtalálható a nózi táblázatban. Az o-gyűrű nem is hiányzik annyira a JG fej és nózi egész jól szokott tömíteni nélküle is.
Mivel a henger sima V2/V3 szenderd így könnyű alkalomadtán másik után nézni.
A rugó mindkét végén kapott csapágyat, ami dícséretes figyelmesség a gyártótól.
A dugattyú full fém fogas, minősége rendben lévőnek tűnik. 
Fogaskerékszett, ami sztenderd mivolta miatt lehetőséget ad arra, hogy alkalomadtán cserélhető legyen mondjuk nagyobb nyomatékúra. A gyári kerékszett, amúgy meglepő műszaki igényességet mutat. No nem anyagában, mivel csak simán porkohászolt cucc. A tányérkereket tuningolták meg. Egyrészt iszonyatosan sok reteszelési pontot kapott, ami miatt sokkal kevesebbet forog vissza a rendszer, ez júzer oldalról egyfajta direktebb érzésben csapódik le. Másrészt axiálisan csapágyazott, ami a szögben ráható erőket figyelembe véve dicséretes csemege.
Rontja némileg az összképet 7mm-es golyós csapágy. Ez hosszútávon mindenképp egy hibaforrás. Ilyen kis méretben, csak nagyon drágán lehet összehozni jót.

A belépési szög alant tekinthető meg. Hozza gyári átlagot.

Szemfülesek észre vehetik, hogy a sector kerék előtt ágaskodik egy 3-as hernyócsavar. Mi az ott? Hogy került oda? Gyárilag ott van egy nyúlványa boxnak, ami a kapcsoló hátsó helyzeti határolója, amikor egyeslövés végén a cut off lever lepattintja. Namármost ez szeret törni, ha olyanja volt öntőformának. Itt is megtörtént. Szerencsére elegánsan javítható, ráadásul úgy hogy örök élet, plusz IDKFA.

Hogy jó fegyver e a JG SR25? Árkategóriájában rendben. Messze nem tökéletes. Vannak ötletes megoldásai. Nagy ellenfele az A&K. Ott kicsivel masszívabb a külső. CA sztenderd V2.5 long box van benne. A motorja jobb. A hosszabb box és henger miatt több levegő áll rendelkezésre, ami a nagyobb tömegű bb-nél jól tud jönni. Kidolgozottsága összességében nyersebb a JG-nél. DMR alapként mindkettővel van tenni való. Nálam talán inkább az A&K felé billen a mérleg nyelve.

Ha számodra is érdekes a blog és úgy gondolod, hogy megéri, hogy havi egy sajtburger árával támogass, sokat segítesz a megjelenő tartalmak készítéséhez.
A patreon támogatók az itteni megjelenés előtt olvashatják a legújabb bejegyzéseket.