A 2006 körüli első nagy airsoft bumm, egyik sláger terméke a JG G36 család azon belül is a C, legrövidebb verzió. Sikere máig töretlen, a robotzsarus forma sok PC-n nevelkedett fiatal és kevésbé fiatal szívét megdobogtatja. Emlékszem 2003 körül, amikor először találkoztam az airsofttal bennem is nyomot hagyott a futurisztikus, szögletes formavilága. (Bár annyira nem, hogy ilyen legyen az első AEG-em.) Akkoriban természetesen csak a Tokyo Marui gyártotta, majd később megjelent a JG kínálatában is. Azóta is szép számmál nyúzzák a játékosok. A modell paletta bővült, már rengeteg féléből válogathatunk és több gyártó is kínálja. Kiegészítőkből sincs hiány, bár tény, hogy nincs annyi, mint a két legnépszerűbb, AK és M4 platformnak. A JG egyértelmű előnye az ára és a stabil Marui alapok. Ha valaki olcsón szeretne belekóstolni a hobbiba, a Cyma AK-k mellett a JG G36-ot ildomos ajánlani. Népszerűségét mi sem jelzi jobban, hogy az ős, magyar airsoft fórumon, a softairen külön topikot hoztak létre rajongók. Rengeted információval, érdemes olvasgatni.

Ez a modell másabb, mint a klasszikus G36C. M4 jellegű válltámaszt kapott és M4 tárakat fogad. Minden más porcikájában ugyan az, mint az összes Marui alapokra épített G36. Az ergonómiája számomra kényelmes. A felső sín és az irányzékok pont jó magasságban vannak, így nem kell behúzott nyakkal görnyedni, ha rendezni kell a képet. Balkezesek félig meddig örülhetnek. A tűzváltókar mindkét oldalon jelen van. Mivel a tárfészek M4 tárat fogad, így csak a fegyver bal oldalán van kioldó, e miatt csorbul a balkezes használat. Normál G36 tár esetében a kioldó fül az elsütőbillentyű előtt helyezkedik, így könnyebben a kétkezes használat. A fegyvertokozás, ahogy az igazzy is teljesen műanyagból van. A JG esetében ez nem olyan előkelő, matt szálerősített keverék, hanem ABS. Fényes, kopogós. De legalább nincs rajta olyan sorja tenger, mint az ARES jóval fentebb árazott termékén. Kézbe fogva és megnyomorgatva azért érződik, hogy egy olcsó konstrukció. Tapasztalható némi nyekergés, de semmi olyan, amitől használhatatlan lenne a termék. A tűzváltókat kicsit lágyan jár. Jobb lenne, ha határozottabban ugrana a helyére. Ez amúgy szériánként változhat. Tapogattam már olyan replikát, ahol szó szerint szorult az egész szerkezet és volt olyan is, ami gyárilag patent volt. A G36-ok jellegzetessége, hogy az elsütőbillentyű kicsit döglött érzésű. Régebbiek közül volt, ami küzdött némi betegséggel ezen a ponton. A billentyűt tökig benyomva sem lőtt a fegyver, ha a helyén volt a gearbox. A boxot kivéve, kézben tökéletesen működik. Ez a miatt van, hogy az elsütőbillentyűt nem lehet eléggé hátra húzni, hogy a kapcsoló érintkezzen. A billentyű mögött szedni kell le egy is anyagot és a gond megoldódik. A másik baja, hogy billentyűszerkezet csapjai már új korukban is eléggé alul méretések a boxban lévő furatokhoz képest. Ha kopik, hiába húzza az ember azt, nyomorult billentyűt nem kapcsol. A dolog relatíve fájdalommentesen orvosolható némi hézagkitöltéssel a csap és a furat között.A fegyver jobb oldalán a hüvelykivető található. Az airsoft fegyver esetében egy dologra használható, a nyíláson keresztül érjük el a hop upot. Az nyílás mögötti kiszögellő "műtárgynak" két feladata lenne. Az egyik, hogy a hüvelyek ne repüljenek szánkba -ennek jelen esetben nincs jelentősége-, a másik, hogy a behajtható válltámaszt rögzítse. Nos, ezt sem kell csinálnia, ugyanis a tus nem behajtható. Az M4 tube konzol fix, csak a hossza állítható.A tus esetében megpróbálták dizájnos venni a figurát. Vltor ARM és EMOD zagyva keveréke. Olcsó műanyagból, korlátozott akkutárolási hellyel. Ha valaki ebben töri a fejét, inkább maradjon az előagyba rakható lipóknál.Az előagy opcionálisan railezhető az oldalán. Alulra gyárilag jár a sín. A vége szíjakasztóban végződik. A JG modell palettáján a C az egyedüli "autentikus" verzió, ha  gázblokk imitáció részét nézzük. A hosszabb variónsok, csak egy csőtoldót és hosszabb csövet kapnak (amitől még mindig nem pontosabb egy airsoft fegyver sem!), de a gázdugattyú rész nem. Ez a szerkezeti elem is full műanyag, kivételt képez ez alól a lángrejtő menete. Ami sajnos elégé alul méretezett dolog. A külső menet kicsivel kisebb, mint a sztenderd -14-es menet, ezért lötyögősek a felcsavarozott dolgok. A lángrejtőt egyébként egy 3-as hernyócsavar is tartja. Mint fentebb említettem az előagyba megy az akksi. 2200, 1800, 1500mAh-s lipókat rakhatunk ide. 7,4-es teljesen elegendő az üzemeltetéshez. Ezeknél nagyobb általában felesleges is airsoft fegyverbe rakni. Másik M-széria tulajdonsága a fegyvernek a tárak. Előnye, hogy a puffancs G36 tárakat el lehet felejteni. Könnyebben és olcsóbban lehet M-szériás tárakhoz jutni. A JG gyári megoldása sok tárral üzemel, eddigi tapasztalataim szerint ez a legjobb táradapter a G36-hoz. A kioldótkart jobban körbe ölelhetné a körülötte lévő műanyag. Így jobban védve lenne a véletlen kioldódástól, amikor mondjuk a lógva a felszereléshez ér a fegyver oldala. Nézzük a belét!A G36 hop up kamrájáról tudni, olvasni hideget, meleget. Egy dolgot le kell szögezni. A kamra műszaki elvét tekintve rendben van. Tehát tárcsával, finoman állítható. Ez az elmélet. Aztán a gyakorlatban szokott lenni pár gikszer. A kamra bajonettzáras és két műanyag csöcs rögzíti a külsőcsőben, egy rugó "nyomja neki" a gearbox orrának. (Azért az idézőjel, mert a JG esetében nem megy neki tökig, mint a Maruinál. Ennek eredménye, hogy a JG-ben kicsivel hosszabb nózi van [lásd nózi táblázat].) Ha rosszul sikerül a fröccsöntés vagy csak bénábbak vagyunk, a kiszerelésnél letörhet vagy a két fül vagy a külsőcsőből a műanyag. Régebben erősebb rugó passzírozta a kamrát, most kicsivel gyengébb. Másik gond az állítás köze szokott lenni. Jól látszik a képen a két félkör zsugorcső. Ezzel volt kihézagolva a gyári lenyomó, hogy "kar" jobban be tudja nyomni a gumit a csőbe. Szóval gumicserénél nem árt egy kicsit trükközni. A tárcsában lévő csigavonal lehetne meredekebb, így megspórolhatta volna a gyártó a trükközést. Rendbe rakva, beállítva működőképes és játékra teljesen alkalmas a szerkezet. E miatt felesleges egyből a boltba rohanni CNC-vel készült kamrát venni, már csak azért is, mert a kamrák nagy részéhez a gyári állító alkatrészeket kell használni, mivel nem adnak hozzá másikat. Régebben kékszínű, sprőd hop up gumi járt a fegyverhez. Mára ez megváltozott és kapott egy puha, kb. 50°-osat. Elmegy kategória. A cső egy szokásos rézcső. A bemarások egyenesek, a hop up ablak kicsit ovális. Az egész szerkezet szokás szerint tocsog a kenőanyagban. Ha G36, akkor a szokásos V3 gearboxot találjuk benne. Nem azt mondom, hogy a JG csúcsminőség, de árához képest nagyon rendben vannak a gearboxaik. Nincsenek atom sorják, aminek mozognia kell, nem szorul.Kivétel egyedül a box tetején lévő rögzítő spiáter alkatrész, amivel a testbe csavarozódik. Mivel a csavar hátrafelé húzza az alkatrészt, annak fészke elkezd szétnyílni, mivel nagyon kevés ott az anyag. Ennél a kb. zsír új fegyvernél is elkezdődött a jelenség. Ezt a csavart nem szabad megtépni.Szétcsavarozás után szemügyre vehetőek a gyári zsírzású belsőségek. Fogaskerekek meglehetősen szárazak. A levegősrész ellenben kapott némi kenőanyagot, valamiféle lágyabb, olajos-zsír formájában. Sebaj, kevesebbet kell zsíroldani. Levegős rész jól tömít, de a nózi nem o-gyűrűs, így ott nem lehet 99%-os a rendszer. Hengerfej műanyag és két o-gyűrűvel küzd a levegő ellen, egész jó hatékonysággal. Rézhenger kb. 3/4-es kapacitású, ami megfelelő a csőhosszhoz átlagos körülmények között. A dugattyúfej műanyag, ventilált. Utána a Marui örökség figyelhető meg. Spiáter tömbbe kapaszkodik a rugó. A hozzáadott o-gyűrű jól tömít a hengerben és könnyen jár, ha nincs befogva a vége. A JG fegyverek is alakulnak, "fejlődnek" az idők folyamán. Elhagyták a 6mm-es csapágyak és helyettük 7mm-eseket kaptak. Jelen esetben műanyagból. Igazából ez nem olyan tragédia, mint az sokan gondolják. Az iparban sokfelé használnak műanyag perselyeket hasznos tulajdonságaik miatt. Sokkal jobban bírják, mint az olcsó, puha fémből gyártott "tuning" csapágyak. Rugalmasabbak, csendesebbek, kvázi önkenők. Sajnos a rugóvezető nem mondható a technológia csúcsának. Olcsó, műanyag egy szem fém alátéttel. Pedig a JG tud ennél kreatívabbat is és már találkoztam másik G36-ban a "csúcs" rugóvezetővel, ahol állítható a rugóelőfeszítés, tehát "efpées állítós".A gearbox ház, mint említettem nem a technológia csúcsa, de rendben van. A gyári belépési szög (AOE) a végig fogas dugattyúnak "megfelelő".A motor olyan szempontból érdekes, hogy nem egy erőgép, de egyeslövésben, meglepően jó a fegyver reakciója idej 7,4-es lipo-val is. Ez a fegyver a G36-ok Cyma AK-ja. Olcsó, könnyű, bármilyen airsoft rendezvény élvezetes végig küzdésére tökéletesen alkalmas. Legyél akár robot maszkos hájkep huszár nagy hangtompítóval vagy olcsó miszlim fanatikus évekig szolgálhat egy ilyen replika. Konkurenciának ott a Boyi, ami az ARES blowbackes rendszerére épül. Ezt inkább a kísérletezőknek és kihívások szerelmeseinek ajánlom. :) Nagy vetélytársa a Cyma cm.011. Áruk azonos. A külseje kicsit mattabb, fegyverszerűbb. A belső kicsit másabb. Egyikkel sem járunk rosszul.

Ha számodra is érdekes a blog és úgy gondolod, hogy megéri, hogy havi egy sajtburger árával támogass, sokat segítesz a megjelenő tartalmak készítéséhez.
A patreon támogatók az itteni megjelenés előtt olvashatják a legújabb bejegyzéseket.