LCT LCK-16
Ha azt kérdezitek, mi az ultimét airsoft géppuska egy MASZ keretein belül szervezett játékra, akkor biztos, hogya a fenti műszer az egyik legerősebb jelentkező. Nem a szemetek csal és nem valaki egy agyon rélzett cm.028-ba rakott egy csigatárat. A fenti jószág a valóság szülötte. A ruszkik modernizálták az RPK-t (is). Az elektromos játékpuskát pedig az LCT szolgáltatja. Lessük is meg, hogy milyen!Szóval mitől annyira "zseniális" géppuska replikaként? Ha megnézzük a szabályt, látható, hogy ez egy valódi géppuska játék változata, így hát nem kell bipod, nincs tár korlát. A valódiság analógiája, hogy mil-sim jellegű rendezvényen (ahogy a realisztikusabb játék a lényeg) is elfogadott státuszt kaphat.
Ugyanakkor mivel a szabály kimondja, hogy 400 fps a limit, a legtöbb ilyen jellegű replikát az egyeslövés hiánya fosztja meg attól, hogy épületben is használni lehessen. Viszont, mivel ez gyakorlatilag egy AK, ezért van rajta egyes, és 400 alatti, ezért gond nélkül használható épületben. (Mgj: a szabályokat a szervezők bármikor szigoríthatják.)Méret hasonlóság egy sztenderd hosszú M4-hez képest. A sok acél miatt viszont egyértelmű súly hátrányban az LCT. De hát valamit valamiért. Persze nem ügy az RPK-16-nál súlyosabbra cicomázott M4-et találni a pályán. :)
Az LCT nem új az AK pofájú játékok előállításában. Továbbra is full acél külsővel készülnek, nyilván a műanyagok is. :) Amolyan tömeg high-end gyártó. Ehhez mérten egy egész részletes replikát kapunk. A csomag tartalmazza a puskát és a hozzávaló tematikus csigatárat. A szerkezet masszívan egyben van. Az alkatrészek csatlakozás passzos, a minőségérzetet egyedül a pár fokban forgó külsőcső rontja, de erről majd később.
A modern AK koncepciója látható a képen. Kapott egy ergonómikus markolatot. A tűzváltókar több lett egy kiszögelléssel, hogy jobb kézzel is manipulálható legyen.
Száműzték az infrabak intézményét. Erre jó okuk volt. Immár a tokfedél kellően masszív alap egy optika számára. Ennek hozománya, hogy a hátsó irányzék hátulra költözött. Ennek az airsoftban nüansznyi lényege van. Figyeljétek meg, hogy eltűnt a gomb, amivel eddig a fedél levehető volt.
Egy karos csappal lehet leszedni és hozzáférni az akkuhoz.
A szereléksín szinte megszakítás nélkül fut végig a tok felső részén.
Az előagy egy darabból áll, így a merevségére nem lesz panasz, akár csak a szálerősített műanyagra, amiből készült. Természetesen alul is található sín, hogy bármilyen kapaszkodót vagy biodot ráaplikálhassunk. Oldalra mondjuk jól jött volna még egy kis rail, hogy valami lámpát is rá lehessen rakni.
A válltámasz behajtható és hosszában állítható. Műanyag és erősen gumírozott végű. Aki látott már M4 válltámaszt el tudja képzel, hogy ugyanúgy működik.
Behajtva.
A zsanér minden eleme acél. Látható még egy unortodox alkatrész, ami behajtott állapotban rögzítésért felel. Illetve látható, hogy hiába a gyors rugócserés gearbox, a keresztbe menő vas miatt kvázi atomjaira kell szedni.
A tokfedél és a rászegecselt szereléksín. Előbbi acél, utóbbi alumínium. További érdekesség, hogy hátsó irányzék is a rail-re csatlakozik. Emiatt szabadon leszedhető vagy áthelyezhető. Megmaradt a régi AK-s elgondolás, a csúszkás állíthatóság. RPK-s jegy, hogy oldalirányba is állítható. És a legnagyobb újdonság, hogy immáron diopteres, tehát nem csak egy vágást rendezünk a tüskéhez, hanem a lyukon keresztül igazítjuk a dolgokat.
A tokfedél gomb megmaradt, továbbra is a zárimitáció rugóját és rudazatát tartja. A tokfedél viszont kétcsapot kapott, ami alakosan illeszkedik a képen látható kampókba.
Elöl ez a csap fogja a tokfedelet. Ezzel a megoldással sikerült masszívra varázsolni a szerkezetet annak érdekében, optikát lehessen rá rakni. A karos csapot 90°-kal elforgatva lehet kihúzni.
A csőrögzítés első blikkre becsapós és érthetetlen. Teljesen szokványos a 2 hernyócsavar, ha LCT-ről beszélünk. Viszont ez csak, egy csonk és úgy be van ragasztva a tokba, hogy gyakorlatilag egy egységet képez.
Az külsőcső rögzítését valójában az előagy végzi.
A külsőcsövet az a hosszú kereszt csap tartja. Ahhoz, hogy az egész(!) eleje fent maradjon egy darab 4-es csavar felelős. Ennek helye az előagy alján/tövében van. A rendszer hányása, hogy a keresztcsap rohadtul enged némi forgást a külsőcsőnek. Mi a baj ezzel? A csövön van a szíjakasztó, ami előtt meg az elsőirányzék. Szóval tuti elfogja húzni a szíj valamelyik irányba a csövet. Ehhez a gázdugattyú háza semi ad merevséget. Jelen konfigurációban érthetetlen. Egy tippem van a jelenségre. A valódi RPK-16 két csővel készül. Egy rövidebben CQB-ra és egy hosszabbal. Ez a generáció már gyors csőcserés. Ennek az elvnek az átültetésnek a gyökerét érzem ebben. Csak annyi a baj, hogy a játék puskához nincs hosszú cső. Így beáldozni a masszivitást nettó faszság. Ráadásul a két hernyócsavarhoz iszonyat könnyű hozzáférni, mivel az új AK-knál nincs az irányzéktömb útban egy imbuszkulcsnak.
Nem beszélve arról, hogy ha valamilyen oknál fogva ki akarjuk szedni a gearboxot szét kell szedni a komplett elejét is, mert az LCT nem marta végig a hop up kamra rögzítő füleinél a konzolt, így esélytelen előre csúsztatni a komplett egységet, hogy kiférjen a gearbox a kilógó nózitól.
Szóval a cső forog (pár fokot) és a lehetőségekhez képest logikátlan a szétszedhetőség. A forgást leszámítva egyébként nincs baj a csővel. Nem kotyog, nem mászkál előre-hátra, csak az a forgás ne lenne...Egy közeli a beszegecselt hátsó alkatrészekről. Látható a kampó, ami tokfedelet tartja és a zsanér mechnikája.
Oldszkúl módon megmaradt a gomb, amivel kinyitott állapotban rögzül a tus. Nyúszkúl módú a becsukott állapot rögzítése. Az alakaos alkatrészt kell lenyomni, ha oldani akarjuk a kötést. Látható egy kis méretű csöcs, amin a reteszelésért felel.
A válltámasz 4 pozícióban állítható és további fícsöre, hogy a gumírozás levehető. Ehhez a síkból kiálló reteszt kell előre tolni.
"Jöjjön a belső!" A helyzet az, hogy ez a végtelenségig ismert. Minden alkatrésze ugyanaz, mint a többi LCT-ben. Csak pár példa: LCKS74UN, RPKS74MN, VSS, SR-3M, AMD65
A gyros rugócsere szinte az egyetlen újdonság a fentebb linkeltekhez képest.
Alkatrészek szögre ugyanazokkal a hányásokkal, mint eddig: túlméretes tányérkerék tengely, beszorult, összeragasztott első csapágy, dugattyú és fogasléce stb. Bővebben a fentebb linklet cikkekben vagyon írva.
A motor az olcsóbbik, gyengébbik fajtából való.
Itt van még a csigatár, amiről szót kell ejteni. Műanyag a doboz.
Az első és hátsó rögzítőfülek lényegében fémből, vasból vannak.
Összességében korrekt minőség érzetet ad kézbe véve. A műanyagok szépek, nincsenek sorják.
Az ömlesztett bb-k adagolásáért a belső felhúzó mechanika felel. Egy gyakorlatilag ugyanazokból az alkatrészekből építkezik, mint egy mezei high-cap tár. A felhúzást pedig egy motor végzi, némi fogaskeréken keresztül. Ennek a kapcsolóját ötletes módon, az illúziót nem rontva a csigatár rugójának karjára rakták. Lásd fenti kép közepe. Egyszerű, kézenfekvő és ötletes.
Az áramellátásról 3db AA méretű elem gondoskodik.
Meg kell még említeni, hogy a tár akármennyire is gyári iszonyatosan nehezen kattan a helyére. Nem keveset kell reszelni rajta, hogy a helyére illeszkedjen.
Összegzés.
Ultimét épület kompatibilis játék géppuska, mivel tud egyest. Külsőre full acél, LCT minőségben. Az ára pedig a nagyobb pénztárcával rendelkezőket és/vagy a ruszki fanatikusokat fogja meg tulajként. 455-520€ körüli árról beszélünk. Ennyibe kerül ha egy RPK-16 replikára vágyunk és épp lehet kapni. A készletek meglehetősen hiányosak.
Külsőre egy masszív és korrekt terméket kapunk. Ám, nem lenne az LCT LCT, hogy ne követnének el valami balfaszságot. Ilyen a külsőcső és a csigatár. Illetve a szokásos belső hülyeségek.
Aki ilyenre vágyik ma Magyarországon, annak úgy sem kell magyarázni. Erősen réteg termék.
Ha számodra is érdekes a blog és úgy gondolod, hogy megéri, hogy havi egy sajtburger árával támogass, sokat segítesz a megjelenő tartalmak készítésében.
A patreon támogatók az itteni megjelenés előtt olvashatják a legújabb bejegyzéseket.
Vagy, ha nem szeretnéd folyamatosan támogatni a blogot, a paypal-en keresztül alkalmi hozzájárulással is tudsz támogatni.