LCT LCK-74 EBB
Az LCT is beszállt a blow back őrületbe. Méghozzá abba fajtába, ami nem csak csattog, hanem számottevően rágatja is a játékpuskát a felhasználó kezében. A olcsó gyárthatóság miatt nem engedték meg maguknak azt a luxust, hogy tokától bokáig újratervezzék a bevált rendszerüket. Már csak az a kérdés, hogy ezt hogy sikerült megugrani? Ennek is van valami gyíkja, akárcsak a Bolt "üdvöskéjének"?
A külső gyakorlatilag nem változott. Ugyanaz mondható el róla, mint az összes többi LCT replikáról. Ez egy felső kategóriás termék, full acél, igényesek, orosz fanatikusok álma. A fa szép, laminált, pácolt. Ebben a verzióba a legklasszikusabb 74-es konfiguráció látható. Faszett, fix tus. Az összképet egyedül a gyári mid-cap tár és a markolat rontja, amik igényesség szempontjából nem illenek egy ilyen replikához. A felhasznált műanyag nem hozza a bakelit kinézetet.
A puska legújabb jellemzője a blow back imitáció. A rendszer a szokásos elvet követi. A dugattyú rángat egy koloncot, ami remélhetőleg jó nehéz és a becsapódásból adódó ütés okozza az öröm faktort.
Ehhez az LCT megtervezte a fenti képen látható alkatrész csomagot. Zárkeret/gázdugattyú imitáció, ennek a helyretoló rugója, valamint egy teljesen új gearbox belső.
Avatottabb szemek már kiszúrhatták, hogy az imitációs alkatrészek a lehetőségekhez képest sokkal jobban hasonlítanak az igazira, mint mondjuk a Bolt esetében.
Bár a gázdugattyú nem ér be, ahova be kéne érnie. Ebben a formában ez egy kicsit illúzióromboló. Tegyük hozzá, csak akkor látszik, ha le van véve a gázdugattyú háza.
A dugattyú kampója, amibe beleakad a zár imitáció nyúlványa.
Semmi sem tartja konstans a dugattyúhoz láncolva. A helyretoló rugót kivéve, hátra húzva kivehető, hasonlóan az igazihoz.
A rendszeren látszik, hogy nem eleve EBB-re tervezték és ez az EBB-sítés egy amolyan foltozás, hogy ilyenük is legyen. A képen látható egy műanyag ék formájú alkatrész. Ennek nagyon fontos feladata van. Ennek kell a jó irányba terelnie a zárimitációt. Ha ez a cucc nincs a helyén, a nyúlvány le tud akadni a kampóról vagy adott esetben akad bele. Ennek következménye egy szorulás és egy 10m-re leeső bb.
Természetesen, ahogy az lenni szokott semmilyen tech dokumentáció nincs egy ilyen puskához. Ennek a cuccnak a hiánya fel sem tűnik, míg az ember nem szedi szét az EBB rendszert.
A fenti orientációban kell az irányzék rugója alá tenni a biztos működés érdekében.
A legnagyobb szopatás a történetben, hogy ez az alkatrész nincs fixen mondjuk beragasztva valahova, vagy bepattintva, hogy lássa aki először jár itt, hogy ez mégis hova való. Ennek hiányában marad a fejvakarás és a próbálkozás.
Ez a megoldás valószínűleg már 2.0-ás verziója az LCT AK EBB-nek. A netet túrva feltűnik, hogy a webshopos stock fotók egy jó része, tök más alkatrészeket mutat. 
Például ezen a képen megfigyelhető, hogy a zárkeret/gázdugattyú megvezetésért nem a műanyag ék felel, hanem tradicionálisabb módon, a kialakított, a tok nútjában közlekedő kiálló rész. (A zár U alakú részének tövében lévő kiszögellés.)
Elképzelhető, hogy szükség volt egy új revízióra, hogy biztosabban működjön a rendszerük. Erre találták, ki az éket és vetették el a tokkal való megvezettetést.
500€ körüli della üti a kereskedő markát, cserébe 320g a tiedet ráadásul minden egyes leadott lövés után. Jó díl?
Hogy a Bolt vagy az LCT üt jobban, az kiderül a random tech képek rovatból.
Nézzük az EBB rendszer meghajtó egységét.
Ahhoz, hogy fel tudja, húzni a rendszert jó pár módosítást és "tuning" alkatrészt be kellett vetni.
Elsőre látszik, hogy a motor az izmosabb fajtából került ki. A matrica intakt volt az első szétszerelésig, míg a tok lemeze úgy nem döntött, hogy lenyúzza. Meglehetősen szűk a hely és a lemez széle a geabox kifelé vezető úton éles.
A box gyorsugócserés.
Szétbontva felsejlik az LCT legújabb iterációs belsősége.
Dobozból kivéve 440 láb/másodperc körül volt a rendszer. Ez a rugóerő, az EBB és az, hogy ~500€-ba extraként sikerült beszuszakolt egy kis szorulás azt eredményezte, hogy csak 11,1-es lipoval volt hajlandó megszólalni. Kenőanyaggal bőségesen el volt látva.
A szorulás mellé sajnos már nem fér bele az árba egy FET. Sebaj, a kapcsoló férfiként küzd és hal meg. Szárazon, nekifutásból kapja az ívet. Ezeket konstatálva enyhe Bolt airsoft utánérzés tapasztalható, mivel ott sem fért bele az árba egy ilyen fontos alkatrész. Vagy egyszerűen csak falidísznek szánták ezeket?
A belső viszonylag sok "tunying" alkatrészt tartalmaz, annak érdekében, hogy a motor meg tudjon birkózni a feladattal.
Az acél dugattyú és alu hengerfej mellé az LCT egy nem feltétlenül szokatlan, de mégis unortodox megoldású dugattyúfejet alkalmazott. Először is műanyagból van, a csillapító gumi kupak szerűen kapcsolódik hozzá. Ez egyben a hengerfej tömítése is, nincs önálló o-gyűrű. Végülis nem rossz megoldás mert jóval nagyobb felületen tömít, mint az o-gyűrűk ebben a környezetben. Viszont egyedi, alkatrész.
A nózi nem változott, műanyag és gyárilag o-gyűrűs.
Az LCT a legtöbb replikájában 8mm-es golyóscsapágyakat alkalmaz. Ám, a megnövekedett terhelésre való tekintettel 6mm-es sima acél perselyekre bízta a dolgot nagyon helyesen.
A fogaskerékszett szintén nem általános jelenség. Ezt szokták 32:1-hez áttételnek hívni, de a kalkulátor szerint 30,85. Mindegy, nem akadunk fel ilyen apróságokon. A lényeg, hogy gyakorlatilag ez a legnagyobb nyomatékkal bíró fogaskerékszett, amit Marui alapú AEG-ekben elérhető. Ezeket szokták alkalmazni ha végtelen fpsű AEG-et akar építeni valaki(?). Mindemellett elmondható a CNC-zett varázsszó. Aminek nem kell bedőlni. Mert attól, hogy valami CNC, azaz számítógép vezérelt maróval, esztergával készül, az még nem jelenti azt, hogy jó is. Ennek az eljárásnak az a lényege, hogy kurva sok ugyanolyan alkatrészt lehet legyártani vele, mert nem kell józsinak folyamatosan támasztania a gépet. Tehát adott esetben gyorsan, olcsón, hatékonyan lehet hulladékot gyártani. Főleg, kopott megmunkálószerszámokkal és vagy alapvetően hulladék tervezéssel.
A műszaki megoldásból kifolyólag kompromisszumot kellett kötni a henger térfogatát illetően. A kivágás a dugattyún kialakított kampó miatt szükséges. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy kb egy 4/5-ös hengerünk van.
A cseréljünk ki mindent fémre klub sztárja, a full acél dugattyú. A vezetőléceken látható, hogy az anyag nem fekete. Így jött, dobozból kivett cuccról van szó. Hogy a gyárban hekkelték meg ilyenre vagy a kereskedő próbálta újraértékesíthetővé tenni talán sosem derül ki. Egy biztos, ennek nem ilyennek kéne lenni. A gearboxházban meglehetősen sok hely van a dugattyúnak, hogy ne szoruljon, így aztán kérdéses, hogy pontosan miért is volt szükség erre a beavatkozásra.
A hekkelés folytatódik a fogaslécen. Szintén értelmetlen beavatkozás, hogy félig lenyalták a 3. fogat. Ennél a puskánál nem olyan jó ötlet csak úgy AOÉ-t állítgatni. Egyedül akkor van értelme a dolognak, ha a dugattyú hátrébb kerül, pl hengerfejre vastagabb csillapítás, így a fogaskerék első foga a lehető legnagyobb felületen tud belekapni a dugattyúba. (Gyak. ez az AOE, azaz a belépési szög korrekció.) Ha hátrébb kerül a dugattyú, egyben azt is jelenti, hogy hátrébb kerül a kampó, ami az EBB-ért felelős, tehát sosem fog elöl becsapódni, tehát nem lesz meg a kívánt hatás. Viszont a nagyobbik baj, hogy a 320g-os EBB elem egy kurva nagy tockost ad a dugattyúnak és ezzel együtt az egész hajtásláncnak. Nem jó ötlet.
Hogy a gyenge mérnöki munka, a hulladék tervezés vagy gyatra gyártásminőség az oka, hogy a sectorkerék teljesen fogas része végig tudja szántani a dugattyú nem fogazott részét szintén nehéz megállapítani a reszelt vezetőlécek okán.
Ilyen nehézsúlyú versenyző nem sok akad. Ennél nehezebb dugattyút nem találkozhattunk még.
A gearbox ház öntvénye a régebbi LCT-hez képest a látottak alapján javult. Már nincs rajta annyi sorja, mint a régebbieken. Bár azok is inkább esztétikai, mintsem funkcionális probléma forrásai.
Látható, hogy az orr részhez még több anyagot raktak. Főleg azon a területen, ahol a hengerfej pozicionáló bütykei vannak. Nem hülyeség a tekintélyes tömegű dugattyút számításba véve.
Kisebbek lettek a csapágyfészkek. És persze a legfontosabb, felül a kampónak van egy kivágás.
A stock fotókat nézegetve ez az alkatrész is másabb, mint az első kit-ekben lévő. A tokfedél gombja körül itt nem látható az a felcsavarozott 2 lemez.
Ez egy korrekt, erős motor, ami kell, is hogy a gyenge összeszerelést és szórásból adódó szorulásokat elfedhesse egy 11,1-es lipóval.
A hop up rendszer semmilyen újdonságot nem hoz a többi LCT-hez képest. Minden eleme ugyanaz. Az AK rendszer kamrái műszakilag mindig is a legjobbak voltak.
Összegzés.
Jópofa cucc. Remeg és rúg. Persze nem annyira kegyetlen, mint a Bolt. Viszont sok szempontból kiforrottabb technikát rejt. Sokkal jobbak az illesztések, jóval szorosabban kapcsolódik minden, bár még mindig a hernyócsavar uralkodik. A csövet 2db 4-es hernyó tartja. Viszont a zárimitáció nem a csőre szerelt, szarul illesztett alkatrészt veri (mint a Bolt esetében), hanem a tokba szegecselt csőkonzolt. Ennek köszönhetően ez a rendszer kevésbé hajlamos a széthullásra.
A belső dobozból kivéve elég gyenge lábakon áll. Egyrészt az alkatrészek tervezését mintha gyorsan összecsapták volna, más részt a szorulás is egy probléma. Ami köszönhető az alkatrészek tervezésének és gyártásának, és az összeszerelés esetlegességének.
Ez nem egy elvont teoretikus gond, hanem gyakorlatilag is látszik ennek hátránya. A dobozból kivett szerkezet 7,4-es akkuval az első lövésre elakadt. 11,1v kellett, hogy elinduljon. Rendberakás után tökéletesen ment az alacsonyabb feszültségű áramforrással.
470€ körül van ez a replika. Mivel az LCT AK modell palettája hatalamas, kényünkre-kedvünkre válogathatunk. A legolcsóbb EBB verziók 450€ körül keresik gazdáját.
Ez kb 50€-val drágább, mint a Bolt. Műszakilag szerintem az LCT egy szerencsésebb cucc. A külső mindkettő esetében hasonló minőségű és full acél. Viszont az LCT külső sokkal masszívabb, sokkal pontosabb és passzosabban illeszkedik minden, plusz nem az 1 szem hernyócsavarral rögzített alkatrészt veri a zárkeret. A Bolt vitathatatlanul nagyobb visszarúgással bír, de kb ennyi az előnye.
