A VFC-t 2004-ben alapították azzal a céllal, hogy felső kategóriás, igényes AEG-eket kínáljanak. A cél, hogy mind külsőre, mind belős fasza cuccot kínáljanak. Ahogy azt a cég mottójával a "No compromise? Get VFC!" szeretnék a piac tudtára adni. Szóval, ha nem akarunk kompromisszumot kötni a külső és belső tekintében, VFC-t kell venni. Habár nagy részt igaz az állítás, de ne ámítsuk magunkat, messze nem kompromisszum mentesek a termékeik. Vitathatatlan tény, hogy külsőre tényleg nagyon jók és maga korában verhetetlen volt. Csak sajnos messze nem volt annyira tökéletes, mint ahogy a mottóból következne. Gondolok itt pl az AK-k tus és elsőszekciók konzolból eredendő lötyögésére vagy az M-széria upper, lower lötyögéseire. Ezek több mint felháborítóak. Persze a belsők sem voltak annyira tökéletesek, mint azt a vállalkozás elköteleződése a aktívan játszók felé vállalt. (Legalábbis a weboldaluk szerint nem csak a gyűjtői igény kielégítése a céljuk, hanem egy tényleg használható replika. Ehhez képest a belsők műszakilag a kulcsfontosságú pontokon igencsak gyengécskére sikerült a vételár tekintetében.) De azóta változott a piac. A VFC a ruszki fanatikusok körében hamar népszerű lett AK replikáikkal. Mely termékcsalád mára teljesen kihalt a boltok polcairól. Érthetetlenül, mivel igény lenne rá a fórumok alapján. Ezzel szemben az oldalukon fent az összes AK variáns, amit gyártottak.
Keleti oldalt, persze ellensúlyozásul meg kellett jelentetniük a M-szériát is. Sőt külön VFC döluksz márkát is kitaláltak Avalon néven. Az M-replikák mindegyike markingos (KAC és Colt) verzió volt. Anyaghasználat tényleg nagyon rendben van. Ami kell alu és anodizált. Bár ha nem Avalaon-t vettünk a cső is szintén alu, ami jót tesz a karunknak, de csorbít a realisztikusságon. Jelenleg nekik van a legvékonyabb klasszikus M4 markolatuk a piacon. A történelem tanulmányozása során úgy tűnik a VFC-nek sikerült a legjobban zsonglőrködnie a licenszekkel, ugyanis mára szinte csak az ő termékeiket kaphatjuk meg, ha nem valami ufó izére vágyunk (mint pl G&G). Sőt a drágább Umarex portékákat is ők gyártják OEM-ként.
A VFC itt keleten nem túl elterjed lévén, hogy nem kapni minden sarkon és még az olcsóbb replikák is 100e ft körül vannak.
Olcsóbb replikák. Miután a kínaik egyre, másra kezdték ontani a magukhoz képest, egyre jobb és jobb AEG-eket, úgy kényszerültek az első vonalbeli gyártók is az olcsósításra. Ezzel közelebb hozva egymáshoz a két világot. Akkoriban kezdtek eltünedezni a markingok és egyszerűsödni a részletek. A VFC-nél ennek eredménye a VR széria lett. Alapokban ugyanaz, de mégis kicsivel minden fapadosabb. Aztán úgy tűnt bevált a dolog és ideje volt húzni kicsit a VR külsején. Amiből megszületett a jelen bejegyzés tárgya is. A fegyver, aminek az ára igen csak felcsúszott. Igaz, az olcsóbbakon nincsenek ennyire divatos saját márkás kiegészítők.
Így aztán most, hogy elérkezünk idáig, nézzük mit tud ez a jószág.