A Boyi márka 2007 körül igazi ásznak számított az olcsó airsoft fegyverek körében. Megfizethető áron kínált fémtestes, VFC kopi jellegű M4-eket és szintén hatalmas durranás volt a full acél AK szériája. Aztán teltek, múltak az évek és valahogy a márka leépült. Igazából minden szempontból. A minőség kezdett egyre csapni valóbb lenni, a boltokból kezdett kikopni.
Ám egy-két termékkel még ma is képviselteti magát.
A SCAR replikájukat évek óta töretlenül megtalálhatjuk a nagyobb áruházakban. 4 féle verzióban. Fekete vagy sárgásbarna, heavy vagy light verzióban. A light M4 tárakat eszik, és a Classic Army koppintása.
A heavyben ellenben a VFC megoldásait alkalmazták. Bár a VFC gyárt L és H verziókat, amiknek az alkatrészeik modulárisan valamennyire csereberélhetők, a Boyi valamiért a másik utat választott.

Az AEP-ek családjának tagja a WELL MP7. Természetesen Marui klón és jó rég óta a piacon van. 3 modell uralja az AEP SMG piacot, ez, a JG MAC M10 és JG Scorpion Vz61.
Aki olvasta a MAC review-t, tudja, hogy milyen kompromisszumokkal jár egy ilyen elektromos géppisztoly. 200fps körül tud, így hatékonyan csak rövid távokon lehet használni.

Tovább dübörög a Specna Arms nevű matrica gyár a GF jóvoltából. Az egyik legnagyobb európai airsoft bolt bőséges marketing munkát tol a "saját" márkájába. Ha nem Specna Arms név alatt szeretnénk megtalálni ugyanezen termékeket, a keresőbe az E&C airsoft szavakat kell beütni, ami az "eredeti" kínai gyártó fantázianeve.
Érdekes, hogy a Specna név alatt megkapjuk az E&C "rendszert", ami az enter & convert szavak rövidítése, azaz a "gyors"rugócsere az ő olvasatukban. Volt némi humorérzékük, na! :)
Ennek említése azért fontos jelen esetben, mivel a már megvizsgált SA-B02-vel egy az egyben ugyanazokon a belsőségeken osztozik a most taglalandó két jószág. Aki belére kíváncsi olvassa el figyelmesen az előbbi linket.
Akinek nem tűnt volna fel elsőre a német M4-et szerette volna a gyártó reprezentálni elektromos airsoft karabély formájában. Valódi nevén a HK416 család tagjainak vonásait lehet felfedezni a képeken.

A Jefftron mögött egy cseh srác áll, aki 2011 óta foglalkozik AEG-ekbe szánt elektronikákkal. A portfólió a sima, egyszerű FET-től a programozható vezérlésekig terjed. A Jefftronnak sok potenciális riválisa akad a piacon. Létjogosultságuk korrekt ár/érték arányban keresendő és bizonyos esetekben szubjektív szempontok mentén lehetnek szimpatikus a termékek.

Mindegyik AEG elektronikának az alapja egy FET. Ha nem tudod mi az, mire jó, meg egyáltalán minek, ezen a linken megtalálod a szájbarágós írást, a FET FAQ 2.0-t.

Szóval, ha tudjuk mi az a FET, akkor itt a következő lépcső az elektronikák terén. A cucc lényege, hogy kapott egy mikrokonrollert (kis számítógép). Ebbe előre fel vannak programozva bizonyos szituációkban, hogyan kell viselkednie a fegyvernek. Az elsütőbillentyűvel vezérled az újonnan beszerelt agyat, hogy mit csináljon az előre beállított funkciók közül.

Ami most fog következni, az egy általánosan beszerelhető programozható egység, ami egyszerűen a Processor Unit nevet kapta. Ugyanebből a jószágból létezik az Extreme változat, ami nagyobb áramokot bír.
Itt található a használati útmutatója. Kapható vezetékekkel és nélkülük. Az áramkör méretét a mellé helyezett kis Tamiya csatlakozó szemlélteti. Kíváncsiskodó, elektropozitív arcoknak igyekeztem úgy fotózni, hogy az alkatrészek feliratai látszódjanak.A bekábelezés értelemszerű, mivel a NYÁK-on egyértelműen jelölve van, mit hova kell kötni. 2 akku, 2 motor, 2 jel.Felmadzagozva.A P90 a két kapcsolója miatt érdekes jószág. Sokszor gondot okoz egyszeri buherálóknál, hogy kéne áthidalni a problémát ha FET-ezésről van szó. A dolog egyszerű a két kapcsoló sorba van kötve. A képen látható pontokba futnak be a jelvezetékek.
Ezek a kapcsolók közös pontjai, innen egy kapcsolóként kezelhető a dolog.

Mit tud a Jefftron Processor Unit?
-5-féle verzió a lövéskiváltásra
-ROF szabályzás
-aktív fékezés, állítható, kikapcsolható
-pre-cocking, az a dugattyú mindig a hátsó holtpontról indul, ezáltal gyakorlatilag 0 reakcióidő lassú egyeslövésben
-akku töltöttsége ellenőrzés
-nem igényel külön berendezést a program módok közötti váltás, egyszerűen az elsütőbillentyűről vezérelhető
-lakkozott NYÁK, hogy ellenálljon a nedvességnek

A gyári videó a programozás menetéről:
[embedyt] https://www.youtube.com/watch?v=4mkVNv1hCoM[/embedyt]

Hasonló, de butább és esetlenebb elektronika található a G&G ETU-val felszerelt replikáin, aki arra kíváncsi itt olvashatja.

Ezek a programozható elektronikák jópofa szerkezetek. Kapható belőlük olcsóbb és drágább. A drágábbak jellemzően kifinomultabb eszközökkel érzékelik a környezetüket vagy épp több funkcióval bírnak, esetleg kompaktabb, gearbox specifikus formájuk van. Ahogy a sima FET-ek ezek is megvédik a kapcsolót a szétégéstől, mivel a motorra jutó áram ezekben az eseteben is félvezető kapcsolón át történik.

Szubjektív megítélése a dolognak. Nagyon király tech pornó tud lenni egy ilyen. Biztos élvezettel tekint rá az ember a kezdeti időszakban, amikor még tart az újdonság és funkciók buzerálásának a varázsa. Hosszútávon viszont nem látom azt a hatalmas előnyt, amit egy ilyen ad. Ha már elmúlt a varázs nem hiszem, hogy bárkit is érdekel a burst mód csodálatos világa vagy a pre-cock instant érzésű elsütése. A kevésbé lényeges opcióknak lehet hosszabb távon valódi jelentősége, mint például az akku töltöttség monitorozása.

Ha számodra is érdekes a blog és úgy gondolod, hogy megéri, hogy havi egy sajtburger árával támogass, sokat segítesz a megjelenő tartalmak készítéséhez.
A patreon támogatók az itteni megjelenés előtt olvashatják a legújabb bejegyzéseket.

Futurisztikus külsejével igazi élien fegyver kinézete van a FN F2000-nek. Dizájn szempontból le sem tagadhatná, hogy a '90-es években született. Bionikus, futurisztikus, kissé ízléstelen külső kézbe véve kényelmes és kezes jószágnak bizonyul.
Elmélázva a külsőn erőteljes P90 behatást láthatunk, főleg a csőtegelyvonalától lefelé.
Bullpup rendszerű, tehát az AEG esetében a gearbox hátul van. Ennek következménye, hogy a kompakt mérete ellenére viszonylag hosszú cső préselhető a bele. (Az airsoftban NEM a csőhossztól függ a lőtáv és a pontosság!).
A teljes FN feliratokat a licensz birtokos Cybergunnak köszönhetjük. Ez egy felsőkategóriás AEG a maga 400€ körüli árával, amire ráerősít a kidolgozás minősége.
A tok teljesen műanyagból készült. Az egyes alkatrészek passzosan illeszkednek egymáshoz. Az anyag (PA) merevségére nem lehet panasz. Lévén, hogy ez egy eredetileg is polimerből készült fegyver, az airsoft verzió anyagválasztásánál sem tudtak  nagyon mellényúlni. Emiatt az anyag falvastagságai elég masszívak tudnak lenni úgy, hogy az eredeti dimenziók ne nagyon sérüljenek. Olyannyira műanyag a cucc, hogy az első szíjakasztó is ebből készült, akárcsak a csap, amin forog.
A felhúzókar egyedül, ami oldal specifikus kezelőszerv. Esetünkben nincs funkciója.
A kinézet fő meghatározó eleme, amitől igazán mélytengeri állat külsőt kap a gyári távcső borítása. A távcső felett egyszerű fix irányzékok kaptak helyet a műanyagba öntve. A szíjakasztó mögötti gombbal lehet levenni. Lenyom, előrecsúsztat és felemel.Az optika képe tiszta és éles. Ez a maximum, ami elmondható eme borzalomról. Nem is igazán a távcsővel van baj, hanem a rendszerrel, ahogy kapcsolódik a testhez. Gyárilag ferde a szálkereszt. Aminek az az oka, hogy a képen lefelé 45%-ban kiálló rész nem fér el a házában, emitt összerakva balra csavarja a scope-ot. Ehhez asszisztál a tény, hogy az optika rögzítése SZAR. Van egy sztenderd sín, amire felcsavarozódik. Ez a sín vékony, műanyag és ehhez képest hosszú, amit tetéz, hogy csak a két végén van megfogatva keresztbe két csavarral. A kettő között "lebeg", alulról semmi sem támasztja. Hiába tűnik úgy, hogy rajta van a tokon, valójában nincs. A kettő között van pár tized mm-nyi hely. Emiatt flexibilis az egész szerkezet. Szóval, ha ilyet szeretnél venni, akkor csak a scope nélküli, rail-es verzió ajánlható jó szívvel.A valódi a hüvelyeket előre löki ki. Nagyjából kidolgozásra került ez a részlet a porvédő ajtóval egyetemben.Abszolút P90 kezelőszerve az elsütőbilletyű és a tűzváltó. Előbbi szokás szerint kétállású gomb. Ehhez a forgókapcsoló határolja az utakat. Az elsütés érzése, hosszú. A rugóerő miatt nehéz. Összességében igazán kellemetlen a hosszú, rudaztos szerkezet nyomkodása.Kézzel a fentebbi részegységekre szedhető szét. A hop up állítás a felcsapható ajtó mögött található. A nyílás egész nagy, viszont az M4 jellegű kamra állítása kínkeserves körömmunkát igényel. Hiába a nagy nyílás, ha érdemleges hozzáférhetőség csak igen keskeny határok között érvényes.A G&G-nél nagy slágertermék a klasszikus, 3 fogaskerekes M4 kamra. Nos, ennek egyik iterációja látható a képen. Azaz a V6 gearboxhoz szabott verziója. Ennek jele a csonkolt adagolócső. A kamra rögzítésével alapvetően nem lenne probléma, ha a gyártó mondjuk egy o-gyűrűt rakott volna a csőre, amivel kihézagolja azt 1-2m-t, amennyit el tud mozdulni. Ha ez megvan nagyon stabil cső és a kamra.Szóval M4 kamra. A szokásos, alapvetően jó/passzos G&G kivitelben. Ebben a fegyverben szívesen látnánk valami tárcsás megoldást, ahogy pl a P90-ben is. A fentebb említett körülményes állítás miatt.
A zöld G&G alap felszerelése a cuccnak. Sokat bizonyított hop up gumi, köznyelvben igazi menekülő út a csájníz márkákba szereltektől (pedig ezt is érinti a kompatibilitás para).
A réz cső minőségére kevés panasz lehet. Nincsenek egetverően elmart hornyok, teszi a dolgát.Gearbox oldalról megismerkedhetünk a G&G 6-os verziójú meghajtóegységével.Akárcsak a referenciapontként emlegetett P90, a G&G az F2000-ben szintén erre bízta levegősűrítés előállításának a feladatát. Persze, ehhez átdolgozta a kissé. A legszembetűnőbb a kapcsoló. Akár csak a P90-ben, az elsütőbillentyű és tűzváltó fentebb említett metódusával együtt dolgozik a két érintkező pár.A felső az egyeslövésért felelős, az alsó a sorozatért. Gyárilag hibás a szerkezet. Idegesítő a kattogásos jelenség, amikor az billentyűt behúzva a motor épp csak megindul, de ciklus nem megy végbe. Lassabban húzva az eb-t sikerül lövés kiváltani. Bosszantó és felháborító. Sorozatra kapcsolva nincs ilyen baj, mivel az a kapcsoló paraszt egyszerű, nincs körülötte megszakító szerkezet, csak nyers erő, amivel egymásnak nyomjuk az érintkezőket.A probléma abban keresendő, hogy az egyeslövést úgy kell megkonstruálni, hogy a kapcsoló instabil legyen. Tehát a legkisebb pöccintés hatására kapcsoljon szét, amit a cut off lever ad. A G&G ezt túltolta. A cut off lever fent látható része akad bele a fehér kapcsolóba. Ez a rész túl vastagra sikeredett, gyakorlatilag a cut off lever elmozdulása nélkül szétpattintja a kapcsolót. A megoldás egyszerű. Le kell szedni némi anyagot, hogy ráfutáskor ne kapcsoljon szét.Módosításon esett át a rugóvezető körüli rész. Telepi nyelven efpées állítós. A rugóvezető vége menetes lett. Ebben imbusz nyílás található, amivel összekontrázható a képen látható anyával. Így rögzül a beállított efpées.

A gb ház szendvicsbe fogja az acél betétet, amibe a rugóvezető kerül.Minimum.Maximum.
Ezzel a rugóval 355 és 420 között lehetett állítani az fps-t.
Működése. A rugók akkor adják le a legtöbb "fps-t", ha tökig össze vannak nyomva, ezt hívjuk menetrezárásnak. Az esetek 99%-ában az airsoft fegyverekben nem nyomódik össze teljesen rugó, ergo nincs kihasználva a rugóban lévő összes potenciál. Ez az egyik oka, hogy miért lehet különböző értékeket mérni két ugyanolyan jelölésű rugóra más-más konfigurációkban. Szóval az előfeszítés mértéke nagyban befolyásolja a kimeneti teljesítmény. (Extrém példa: dual sector gear rendszerek 150, 160-as rugóval 400 fps alatt.)A belső alkatrészek nincsenek agyon kenve, ahogy azt egy-két kínai replikában láthatjuk.Maga a ház tartogat pár újítást a Marui alaphoz képest a trükkös rugóvezető mellett. Nagyon helyesen gondolták, hogy a belső sarkokat le kell kerekíteni a repedéses törés elkerülése végett, ami ugyanúgy fenyegeti a V6-ot mint a V2. (Pánik hangulat ON.)
8mm-es golyóscsapágyakat ragasztottak(!) nagyon helyesen furatokba.
A felső félen a henger kivágásánál hátul látható 4 dudor. Ezek fogják részben a testbe a gearboxot. A két műanyag félbe raktak egy a gearbox profiljára hajtogatott lemezt. Ebbe akad bele a 4 csöcs. Hátulról pedig, egy műanyag lap fogja.Belsőségek terén a legspecifikusabb alkatrész a cut off lever. A P90 áttervezett verziója, mintha egy rántással hátraficcentették volna a kapcsolóval érinkező részt.

A többi alkatrész nagy újdonságot nem hoz. Alap cuccok, amikkel elketyeg a szerkezet a 300-400 fps közötti általános kézifegyver sávban.A motor kelletlen és lassú.1db hi-cap tár jár a replikához. A középső az. Hosszra a normál AEG STANAG és a hosszú között lebeg.Hátulról.No, de nem is a mérete az érdekessége. A fegyver meglehetősen válogató tárak tekintetében. A fenti ábra mutatja, hogy az átlag M4 tárnak a bb retesz háza hosszabb.A G&G F2000 esetében ez az ért probléma, mert a gearboxnak a tárfészekben a lehető legszarabb helyen található egy szemölcse. Így a normál tárak nem akadnak bele.

Összegzés.

Minőségi, de cseppet sem problémamentes AEG-et rakott össze a G&G. A külső és a műszaki tartalom bizonyos esetekben példás és előremutató, máshol bosszantó, főleg a vételár tekintetében. Úgy néz ki ez az ára a különcködésnek. A bódé és úgy anblokk a külső kellemes, fogásra kényelmes. Az elsütés borzalmas még akkor is, ha ki lett gyomlálva a gyári hiba. A kapcsoló védelme (és beszerezhetősége) érdekében nem árt megfejelni egy FET-tel.  Ha F2000 fanatikus vagy (van ilyen?) csak a rail-es verziót vedd.

Alkatrészellátottság. A helyzet úgy hozta, hogy a vége nem volt meg ennek a példánynak. Peresz égen-földön nem lehet beszerezni ilyet, egy ennyire réteg termékhez. Írtam a G&G-nek, hogy megoldható-e a dolog. Csodák csodájára kaptam választ, amiben nyitottak voltak a témára.

Ha számodra is érdekes a blog és úgy gondolod, hogy megéri, hogy havi egy sajtburger árával támogass, sokat segítesz a megjelenő tartalmak készítéséhez.
A patreon támogatók az itteni megjelenés előtt olvashatják a legújabb bejegyzéseket.